Palánta szakasz
Ha a mag szárba szökkent immáron a palánta korba lépett. Ebben a szakaszban a legfontosabb dolga egy kiterjedt gyökérzet fejlesztése, eleinte ennek formálására fordítja energiái nagy részét, így a föld feletti növekedés nem lesz olyan látványos. Ha viszont kifejlődött egy akkora méretű gyökérzet, ami már képes ellátni a palántát a gyorsabb fejlődéshez szükséges tápanyagokkal, a növekedés üteme megugrik. Ez általában a 4-5 levélpárnál következik be, innentől a palánta átlépett a következő életszakaszába, a vegetációs szakaszba.
A földbe kerülés után a talajt pár napig nedvesen kell tartani, hogy a magonc összeszedje magát. Ezt vigyázva, például egy permetező flakon segítségével lehet megtenni anélkül, hogy a mag egy erősebb vízsugár miatt kimosódna. A föld legyen laza szerkezetű és mindig nedves, de ahogy a mag szárba szökken a túlöntözés komoly problémákat okozhat.
Mivel a túlöntözés súlyosabb problémát okoz mint a kiszáradás, egy kb 1-2 hetes csemeténél már inkább érdemes megvárni hogy kókadjon, -így biztosak lehetünk abban hogy szomjas – és csak aztán locsolni, mert az egyik leggyakoribb korai haláleset kiváltója a túlöntözés. Tehát ha valaki nem biztos a dolgában inkább locsoljon kevesebbet, és csak akkor locsoljon, ha a növény láthatóan szomjazik, ezt ugyanis könnyebben lehet korrigálni locsolással és vízpermetezéssel mint egy túllocsolt, tocsogó földet.
A növények sokkal jobban hozzá vannak szokva a szárazsághoz mint az állandó nedvességhez. Épp ezért célszerű olyan konténert, cserepet választani amiből a felesleges víz könnyen elfolyhat és nem árt ha a földkeverék laza, jó víz áteresztő szerkezetű, így ugyan gyakrabban kell locsolni, de a talaj mindig levegős marad és állóvíz sem alakulhat ki. Ez az állóvíz a palántadőlés egyik kiváltója, ugyanis ha a talaj huzamosabb ideig nedves marad, az érzékeny száracskát megtámadják az állóvízben lábat vetett baktériumok ezzel a szár tövének rothadását, dőlését okozzák.
Egy másik fajta palántadőlés oka a megfelelő erősségű vagy hullámhosszú fény hiánya. Alacsony megvilágítás melett a palánta arra törekszik, hogy minél magasabbra kerülve fényt találjon, a szár rész ilyenkor extrém módon megnyúlhat. Mivel a megvilágítás ilyenkor egyébként is kevés az egészséges fejlődéshez, és erre még a szár nyúlása miatt bekövetkező dőlés is rá tehet, ez a folyamat elég káros következményekkel járhat, ha csak nincs mihamarabb korrigálva. Ehhez első lépésben a fényforrást kell erősebbre cserélni, a palántát pedig egy pálcikához drótozva megóvni a dőléstől. Később, ha már kifejlődött néhány levélpár rajta, mélyebbre lehet ültetni hogy a megnyúlt szár egy része a föld alá kerülve gyökeret ereszthessen, de ha ez a korai palánta szakaszban történik a szár gyökerek eresztése helyett megrothadhat.
A korai szakaszban a növény pár hetes koráig még nevelhető fénycsövek alatt, sőt a nagy teljesítményű lámpáktól is érdemes még távolabb tartani őket (90-120cm), de persze résen kell lenni, ha nyúlásnak indulna a szár az azt jelenti hogy nem elegendő a fény mennyisége, közelebb kell tenni a lámpát, vagy cserélni kell egy erősebb fényforrásra. HPS alatt viszont előfordulhat hogy a palánta akkor is nyúlásnak ered, ha a lámpa eléggé közel van hozzá, ez a kék színtartomány hiányára vezethető vissza nem a kevés fényre.
Fémhalogén lámpák és LED-ek alatt sokkal kisebb lenne a nyúlás, a HPS-nek viszont nagyobb a fényereje, de ezt egy palánta még nem tudná hasznosítani sőt kifejezetten káros lehet, neki most megfelelő hullámhossztartományban sugárzott fotonok fontosabbak lennének. HPS alatt is simán fel lehet nevelni egy növényt csíráztatástól a szüretig, de észben kell tartani hogy a palánta nyúlása nem jelent feltétlenül fényhiányt, és nem kell közelebb tenni a lámpát, mert a palánta hamar megég vagy kiaszárad.
Az átültetések számát az okozott sokk miatt érdemes minél kevesebbre tervezni, ezért ha van rá lehetőség érdemes egyből abba a cserépbe ültetni, amibe a szüretet is megéri. 2-3 ültetést persze simán elvisel élete folyamán de visszavetheti a fejlődést egy kicsit, viszont az átültetés előnye az új, tiszta, kicsapódott tápanyagoktól mentes közeg, ami felér egy flush-al. Átültetés szempontjából hasznos lehet a préselt tőzegből készült cserép, ez egy idő után lebomlik és a gyökerek áthatolhatnak rajta.
A magonc kornak akkor van vége ,ha megindul a föld feletti részek látványosan gyors növekedése, ekkor kezdődik a vegetatív szakasz, a lombozat fejlődése.
Gyakori hibák
• A leggyakrabban fellépő probléma a túlöntözés. A szárbaszökkent palántáknak már nem kell folyton nedvesen tartani a földet, a gyökereiknek több levegőre van szüksége.
• Korai tápozás. A magoncokat nem érdemes tápozni, sok termesztő megvárja míg a tápanyag hiány első jelei mutatkoznak és csak eztán kezdik el a trágyázást. A túltáp károsabb és nehezebb korrigálni mint az alultápozást.
• A kevés fény, gyenge, nem megfelelő fényforrások miatt a magonc szára nyúlásnak ered, ami a nehéz fejrész miatt eldől, a száracska megtörik, a tápanyagellátás megáll, és vége.
• HPS alatt az említett nyúlást fényhiánynak lehet hinni, a túl közelre tett lámpa pedig szétégeti, megsüti vagy kiszáríthatja a piciket. Mivel a HPS közel van a talajhoz hamar kiszárítja azt, így gyakrabban kell öntözni. Ha viszont nagy cserepekben vannak, csak a talaj felső rétege szárad ki miközben alul nedves maradhat, emiatt könnyen túl lehet locsolni.